Hány szó kell ahhoz,
hogy beszélj egy nyelvet?
Nagyjából 2000–3000 szócsalád fedi le egy hétköznapi beszélgetés mintegy 95 %-át – ennyi elég ahhoz, hogy fenn is tartsd. A könnyed megértés többe kerül: 6000–7000 család a beszélt nyelvhez, 8000–9000 a regényekhez és újságokhoz (Nation, 2006). Egy anyanyelvi beszélő ennek a többszörösét tudja, és épp ezért nem az a hasznos kérdés, hány szó létezik, hanem hogy melyik az az első pár ezer – és milyen ütemben lehet őket reálisan hozzátenni.
A teljes forrásjegyzék az oldal alján
Nem a szókincs mérete számít, hanem a lefedettség
A kutatás nem azt kérdezi, hány szót tudsz elvontan, hanem hogy egy adott szöveg vagy beszélgetés szavainak hány százalékát ismered már: ez a lexikai lefedettség. Ez a nézőpont teszi használhatóvá a számokat, mert a gyakoriság rendkívül egyenetlen: a nagyon gyakori szavak kis magja végzi el szinte az összes munkát.
Nation (2006) az első 1000 szócsaládot a beszélt nyelv mintegy 80 %-ára teszi. Minden további ezer egyre kevesebbet hoz. Ez egyszerre jó és rossz hír: az első 2000 család a legjövedelmezőbb dolog, amit valaha megtanulsz, a 95 %-ról 98 %-ra jutás viszont további több ezerbe kerül.
| Ismert szócsaládok | Lefedettség kb. | Milyen érzés |
|---|---|---|
| 1000 | a beszéd ~80 %-a | Egy egyszerű beszélgetés lényege; minden ötödik szó ismeretlen |
| 2000–3000 | a beszéd ~95 %-a | Elbeszélgetsz; a hiányok kikövetkeztethetők a szövegkörnyezetből |
| 6000–7000 | a beszéd ~98 %-a | Filmek, podcastok és gyors beszéd állandó erőfeszítés nélkül |
| 8000–9000 | a szöveg ~98 %-a | Regények és újságok szótár nélkül |
| ~17 000 alapszó | Anyanyelvi sáv | Iskolázott felnőtt (Goulden, Nation & Read, 1990) |
A lefedettség Nation (2006), valamint Adolphs és Schmitt (2003) alapján; az anyanyelvi becslés Goulden, Nation és Read (1990) alapján. Angolon mérve: a görbe alakja más nyelvekben is visszatér, a pontos számok nem.
Mi számít „egy szónak"?
A fenti számok mind szócsaládokban értendők, nem szóalakokban. Egy család egy alapszó a ragozott és szabályos képzett alakjaival együtt: a segít, segített, segítség, segítő, segítőkész egyetlen család, nem öt. Azért így számolnak, mert a tő és a toldalék ismeretében a többi nagyrészt kikövetkeztethető.
- 3000 család jóval több mint 3000 szó. Nyelvtől függően két-négyszer annyi különálló alak. A reklámok „tanulj meg 5000 szót" ígérete és a kutatás számolása szinte soha nem ugyanaz az egység.
- Az erősen toldalékoló nyelvek felfújják a nyers számot. A magyar, a finn, az orosz és a koreai egy családot rengeteg alakra oszt szét; az adott lefedettséghez szükséges családok száma összemérhető marad, a felbukkanó alakok nem.
- A passzív és az aktív szókincs más. A KER- és lefedettségi számok azt mérik, amit felismersz. Amit beszéd közben magad hozol létre, mindig kevesebb.
Kapcsolódik: mennyibe kerül egyetlen család hozzáadása – hányszor kell látni egy szót, hogy megjegyezd (angolul).
Hány szó tartozik az egyes KER-szintekhez?
A KER azt írja le, mit tudsz csinálni, nem azt, hány szót ismersz – hivatalos szószám szintenként nem létezik. Mérések viszont igen. Milton (2010) minden szinten tesztelt angolul tanulókat, és közzétette a hozzájuk tartozó szókincsméreteket. Ezek megfigyelt átlagok nagy szórással, nem belépési követelmények.
| KER-szint | Szócsaládok (mért) | Mire elég általában |
|---|---|---|
| A1 | ~1500 alatt | Kész fordulatok, bemutatkozás, közvetlen szükségletek |
| A2 | ~1500–2500 | Rutin: boltok, útbaigazítás, rövid csevegés |
| B1 | ~2750–3250 | Beszélgetés ismerős témákról; utazás segítség nélkül |
| B2 | ~3250–3750 | Vita és érvelés; a média nagy része erőfeszítéssel |
| C1 | ~3750–4500 | Tudományos és szakmai használat; rejtett jelentés |
| C2 | ~4500–5000+ | Csaknem teljes megértés; árnyalat és regiszter |
Milton (2010), angolt idegen nyelvként tanulók passzív szókincse. A mérőeszköz az 5000-es sávig terjed, így a C1 és C2 összenyomódik: egy C2-es beszélő valós szókincse nagyobb, mint amit a táblázat mutatni tud.
Miért 98 % a „megértés" küszöbe, és nem 95 %?
A 95 % szinte teljesnek hangzik. Nem az: húszból egy ismeretlen szót jelent, nagyjából egyet egy regénysoronként. Hu és Nation (2000) ezt közvetlenül vizsgálta úgy, hogy változtatta az ismeretlen szavak sűrűségét egy szépirodalmi szövegben. 80 %-os lefedettségnél gyakorlatilag senki nem jutott el a megfelelő, segítség nélküli megértésig; 95 %-nál csak a kisebbség; 98 % volt az a pont, ahol a többség egyedül boldogult.
Schmitt, Jiang és Grabe (2011) ezután 661 tanulót tesztelt tudományos szövegeken, és azt találta, hogy a lefedettség és a megértés kapcsolata lényegében lineáris – nincs szakadék, nincs varázsküszöb. Minden lefedettségi százalékpont arányos mennyiségű megértést vásárol. A 98 % gyakorlati tervezőszám, nem kapcsoló.
A gyakorlati olvasat: 2000–3000 családdal már beszélgetsz, és minden további ezer csendesebbé teszi a nyelvet – kevesebb hiány, kevesebb találgatás, kevesebb fáradtság.
Mennyi ideig tart 3000 szó?
Ha a cél megvan, az időtáv egy osztás – és az ütem dönti el, vagyis pontosan az a mennyiség, amit a legtöbb terv rosszul becsül. Egy olvasás közben talált szónak nagyjából 8–12 találkozásra van szüksége, mire megül, és ezeknek napokra kell szétterülniük, hogy túléljék.
A „napi szó" tehát nem az, hányat látsz, hanem hány fejezi be az ismétlési ciklusát. A számtan négy őszinte ütemmel:
| Új szó naponta | Évente | +1250-ig (A2→B1) | 3000-ig nulláról |
|---|---|---|---|
| 1 | 365 | ~3 év 5 hónap | ~8 év 3 hónap |
| 2 | 730 | ~1 év 8 hónap | ~4 év 1 hónap |
| 3 | 1095 | ~1 év 2 hónap | ~2 év 9 hónap |
| 5 | 1825 | ~8 hónap | ~1 év 8 hónap |
Puszta osztás, nulla szabadnapot és nulla visszaesést feltételezve – és épp ez a feltevés törik meg. Napi három szó három éven át nem nehéz nap: ez 1095 egymást követő nap, amikor eszedbe jut megcsinálni.
Honnan jöhet valójában
napi néhány szó
A korlát soha nem a cél, hanem a rendszeresség – a rendszeresség pedig olcsóbban vehető meg egy meglévő szokástól, mint az akaraterőtől. A Reviews.org 2026-os felmérése (~1000 amerikai felnőtt) szerint az emberek napi 186 alkalommal néznek rá a telefonra. Ez a legnagyobb ismétlődő pillanatkészlet, amivel a legtöbben rendelkeznek.
Akaszd az ismétlést egy szokásra
A LearnScreen az általad választott appokat – Instagram, TikTok, X, játékok – az Apple Képernyőidő API-ján keresztül tiltja. A tiltás rendszerszinten fut, így nem kerülhető meg VPN- vagy DNS-trükkel.
Minden megnyitás felidézési kísérlet
Az app helyett szókártya jelenik meg. Megválaszolod, és az app egy időre feloldódik. Ez aktív felidézés – az a találkozástípus, amely túléli a szünetet –, nem egy átfutott szólista.
A szót az ütemterv válassza
Egy Leitner-rendszerű, elosztott ismétlési ütemterv dönti el, mit látsz. A hibázott szavak gyorsan visszatérnek, a tudottak eltávolodnak. A kutatás által megkövetelt elosztás anélkül történik, hogy nyilvántartanád.
- Több mint 1080 válogatott szó 18 témában – Alapok, Mindennapok, Utazás, Étel, Munka, Számok és mások: nagyjából az a gyakorisági sáv, amely a lefedettségi táblázatban a nehezét végzi.
- 11 tanulható nyelv – angol, német, spanyol, francia, olasz, japán, koreai, lengyel, brazil portugál, orosz és mandarin kínai.
- A saját szavaid is – vegyél fel bármilyen szót fordítással, átírással és példamondattal; ugyanabba a forgásba kerül.
- Offline, fiók nélkül. A kártyák és a tiltások telepítés után hálózat nélkül is működnek. Nincs regisztráció, e-mail vagy jelszó; az iCloud-mentés a saját privát adatbázisodat használja.
Olvasd tovább
- Hányszor lásd a szót — a fenti összeg minden tételének ismétlési költsége (angolul).
- Passzív tanulás — hogyan futhat a szókincsgyakorlás tanulási döntés nélkül (angolul).
- Mikrotanulás — miért veri a másodperces sorozat az egy hosszú ülést (angolul).
- Anki-alternatíva — elosztott ismétlés pakli építése és megnyitása nélkül (angolul).
- Tanulás a zárolt képernyőn — hol jelenik meg valójában az ismétlés iPhone-on (angolul).
- Hasznos képernyőidő — a napi 186 feloldás átfordítása valami halmozódóvá (angolul).
Gyakori kérdések
Források
- Nation, I. S. P. (2006). How large a vocabulary is needed for reading and listening? Canadian Modern Language Review, 63(1), 59–82.
- Adolphs, S., & Schmitt, N. (2003). Lexical coverage of spoken discourse. Applied Linguistics, 24(4), 425–438.
- Hu, M., & Nation, P. (2000). Unknown vocabulary density and reading comprehension. Reading in a Foreign Language, 13(1), 403–430.
- Schmitt, N., Jiang, X., & Grabe, W. (2011). The percentage of words known in a text and reading comprehension. Modern Language Journal, 95(1), 26–43.
- Goulden, R., Nation, P., & Read, J. (1990). How large can a receptive vocabulary be? Applied Linguistics, 11(4), 341–363.
- Milton, J. (2010). The development of vocabulary breadth across the CEFR levels. EuroSLA Monographs 1, 211–232.
- Reviews.org (2026). Cell Phone Usage Stats. Survey of ~1,000 US adults, fielded Q4 2025. Report
Legutóbb ellenőrizve: 2026. július 28.
Kezdd az első
kétezerrel
Nincs fiók. Offline is működik. Amikor legközelebb letiltott appot nyitsz meg, egy szóval közelebb kerülsz.
Letöltés iOS-re